Guba nélkül nincs Szenteste, és a guba szent és sérthetetlen. Persze, gyönyörű a gubatorta, meg lehet cifrázni, de ahogy az öcsém megfogalmazta, " a gubát nem bántjuk". Ahogy Anyu készíti, úgy készül minden évben, és nekünk úgy a legfinomabb. Meleg mézzel meglocsolva. Fogadjátok olyan sok szeretettel a családi guba receptünket, amilyen szeretettel megosztom azt veletek :)
- 10 kifli
- 1,2 l tej
- 4 vaníliás cukor
- kis vanília aroma
- 1 ujjnyi vaj
- minden réteghez 2-2 ek mák és porcukor
Tetejére:
- meglangyosított méz
A kifliket karikázd fel ujjnyi vastagra, szépen rendezd el egy nagy tepsin, és told be a 100C-ra előmelegített sütőbe, hogy kicsit szikkadjon/piruljon, mindkét oldalról. Közben a tejet tedd fel melegedni, add hozzá az ujjnyi vajat, a vanília aromát és a vaníliás cukrot.Ha a kiflik elkészültek, pár másodpercre dobd bele őket a langyos tejbe (adagonként). Egy sor tejbe áztatott kiflit teszel egy vajazott tűzálló tálba, megszórod 2 ek darált mákkal és 2 ek porcukorral, majd ismét egy sor tejbe mártott kiflikarika, mák, porcukor. Addig folytatod a rétegezést, amíg el nem fogynak a hozzávalók (ez a mennyiség kb 2 közepes tálra való).Mehet be az egész a 180C-os sütőbe, és addig süsd, amíg a teteje "kopogós" nem lesz. Tálalás előtt langyosíts egy kis mézet és azzal meglocsolva add asztalra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése