1/08/2010

Nagymamám féle rántott leves

Gizike, kedves gasztro barátnőm nemrégiben arra kért, hogy állítsam össze virtuális étlapomat, és egy olyan menüt tegyek közzé az általam készített ételekből, amit szívesen ajánlanék, ha pl. lenne saját éttermem. A fejemben kezdtem is volna összállítani a menüt, amikor rádöbbentem, hogy a blogomon egyetlen egy, azaz EGYETLEN EGY ! leves recept van.Hogy miért? Mert általában olyan leveseket készítek, amit mindenki ismer, és ezért nincs a blogomon pl. krumplipüré recept sem. Aztán rájöttem, hogy ez így azért nincs teljesen rendjén, mert mindíg van valaki, aki először készíti el az adott levest életében, és jól jön egy kis mankó. Ebből az okból kifolyólag, és na persze hogy a menümbe tudjak leveseket is tenni, közzé fogok tenni leves recepteket is:)))

Erre a levesre azért esett a választásom, mert a nagymamámtól tanultam meg készíteni, és valahogy visszarepít a gyermekkoromba. Semmi extra, nagyon olcsó, gyorsan elkészül, és mégis valahogy kedves nekünk. Mert 20 év múlva is a nagymamám fog róla eszembe jutni, és ez jó érzés:) Igaz, hogy elég ritkán kerül az asztalunkra (pedig Carlos nagyon szereti ám!), de olyankor nagyon gyorsan el szokott fogyni. Fogadjátok szeretettel, úgy adom tovább, ahogy mamától tanultam, semmi változtatás nélkül.


  • fél ujjnyi olaj
  • 2-3 kk köménymag
  • 2 ek liszt
  • 0,5 ek őrölt piros paprika
  • 1,5-2 kk vegeta
  • bors
  • 2 tojás
  • pirított kenyérkockák
  • (ecet)

Egy lábasba önts fél ujjnyi olajat, és melegítsd fel. Dobd bele a köménymagot, és pirítsd egy pár percig, hogy a kömény íze még intenzívebbé váljon. Ekkor adj hozzá két ek lisztet, és pirítsd kevergetve, amíg szép, mogyoróbarnára nem pirul. Ekkor vedd le a tűzről, és keverd bele az őrölt piros paprikát (azért kell levenni a tűzről, hogy nehogy keserű legyen a paprika a hő hatására), öntsd fel vízzel, és tedd vissza a tűzre. Add hozzá a vegetát, a sót, borsot, és hagyd főni kb. 10 percig. Közben verd fel a tojásokat, és vékony sugárban csorgasd a levesbe. Pirított kenyérkockákkal tálald, és aki szereti, tehet a levesbe egy kis ecetet is.

P.S: A nagymamámat időről időre el szoktuk hozzánkhívni egy kis dédunokázásra. Ilyenkor mindíg együtt főzünk, és leginkább olyan ételeket, amiket ő nagoyn finoman tud készíteni, de már szinte feledésbe merültek. Ezeket én szépen ellesem, és beillesztem az étrendünkbe. Emlékeztek pl. az ún. gölődin levesre? (Vagy legalábbis mi így hívjuk). Azt is istenien késziti, legközelebb azt fogom tőle ellesni:)!.
P.S.2: Gizikém, hamarosan közzéteszem az étlapot, csak még teszek fel pár leves receptet, mert mint látod, elég nagy ezen a téren a lemaradásom:)))

2 megjegyzés:

Gizi írta...

Nagyon szeretem én is a rántott levest!! Húúú és nagyon kíváncsian várom a nagymamádtól tanult recepteket. Azok csakis finomak lehetnek!!!:)

Eva írta...

Igen, Gizike, a nagymamám hihetetlenül jól süt-főz! Bár kénytelen vagyok élőben ellesni tőle a fortélyokat, mert ő mindent ránézésre készít, mennyiségeket sohasem tud mondani!Pl. amikor fonott kalácsot készít (isteni finom foszlósat), és megkérdeztem, hogy mégis mennyi lisztet tesz bele, azt mondta, hogy érzed a kezed alatt, hogy mennyi kell bele:)))Egyébként isteni süteményeket készít, és a kelt tésztából készült dolgai is mennyeiek!Majd hozom a recepteket tőle:)Puszi