Vaníliás kuglóf

• 100 gr vaj
• 3 tojás
• 120 gr cukor
• 1 üvegcse vanília aroma
• 2,5 dl tej
• 300 gr liszt
• 1 sütőpor
• 50 gr mazsola
• 0,5 citrom reszelt héja
• zsemlemorzsa a formához
• vaníliás porcukor a szóráshoz
  

A puha vajat mixerrel keverd habosra a tojásokkal és a cukorral, add hozzá a vanília aromát és a tejet, majd a sütőporral elkevert lisztet. Reszeld bele a citromhéjat, add hozzá a mazsolát, és még egyszer keverd át az egészet. Vajazott, zsemlemorzsával megszórt kuglófformába öntsd a tésztát, és süsd 200 C-on tűpróbáig. (az én kuglófom olyan 40-45 percig sült). Hagyd kb. 10 percet a formában pihenni, majd borítsd tálcára. Ha már kihűlt, szórd meg jó alaposan vaníliás porcukorral.

P.S: A recept a Váncza süteményeskönyvbből származik, egyszerűen imádom, hogy minden receptjük annyira egyszerű, és mégis finom!Az eredetihez képest annyit változtattam, hogy ott 1 zacskó vaníliás cukrot ír, én helyette vanília aromát tettem, mert szerintem attól az 1 árva vaníliás cukortól nem lett volna elég vaníliás:) Ja, és picivel több mazsolát tettem bele. Capuccino, kakaó, 1 nagy bögre habos kávé, vagy tea mellé isteni:)

Kókusz csillagok

Kipróbálásra került a következő Váncza recept is. Egy nagyon egyszerű, kókuszos teasüteményre esett a választásom, nem változtattam rajta semmit. Íme a recept: Megjegyzésként talán annyi, hogy én még tettem hozzá egy pici lisztet, hogy könnyebben tudjam szaggatni, és persze azért fóliába csomagolva pihentettem egy bő órát a frizsiderben, mert egyébként nagyon puha lett volna a tészta. Minden napra, tea vagy kávé mellé, vagy csak úgy rá-rájárni:)

Zsúrpogácsa

Tésztához:

• 48 dkg liszt
• 25 dkg margarin
• só ízlés szerint
• 1 tojás
• 1 sütőpor
• 2 dl tejföl

Tetejére:

• 1 tojássárgája

A tészta hozzávalóit gyúrd össze kompakt masszává, lisztezett felületen nyújtsd ujjnyi vastagra, majd szaggass belőle pogácsákat. Tedd őket sütőpapírral bélelt tepsibe, tetejüket egy késsel kockázd be, majd kend le a tojássárgájával. Mehet az egész be a 180 C-ra előmelegített sütőbe, amíg aranybarnára nem sül.

P.S: És íme az eredeti recept, nem az a puha, hanem az az igazi omlós, szájban olvadó pogácsáé:)

P.S.2: Biztosan mindenki felismerte, hogy ez bizony egy Váncza recept, az örök klasszikus Váncza süteményeskönyvből, ami szinte minden házban megtalálható. Az enyémben is. És érdekes módon került oda, aminek külön története van. Kislány koromban, lehettem 7-8 éves, megboldogult Nagytatámmal kedvenc időtöltésünk volt, hogy keresztrejtvényt fejtettünk. Természetesen együtt. Ő súgott, én pedig nagy szorgalommal véstem a betűket a négyzetekbe. Tata úgy gondolta, hogy ne dolgozzunk hiába, beküldi a nevemben a megoldást az újvidéki Forum szerkesztőségébe, és mivel a Magyar Szó és a Családi Kör keresztrejtvényét is megfejtettük, beküldte hát mindkét megoldást. Már szinte meg is felejtkeztünk az egészről, amikor a következő heti újságban legnagyobb meglepetésemre, szembetalálkoztam a saját nevemmel, mint nyertesével. És mit ad Isten, ugyanazon a héten a másik újságban is nekem kedvezett a szerencse. Izgatottan vártam, hogy vajon milyen nyeremény fog érkezni. Nem kellett sokáig várni, a postás 2 csomagot is hozott, majd elment. És bizony, mindkét csomagban ott lapult a piros fedeles, aranybetűs Váncza süteményeskönyv. Már akkor is tetszett, mert minden recept mellett volt szép illusztráció is, így nagyon szerettem lapozgatni. Ez a mai napig így maradt, egyrészt mert elronthatatlanok és isteni finomak a receptek, másrészt mert tetszik az az archaikus nyelvezet, amivel a receptek íródtak, és még azért is, vagy leginkább azért, mert olyankor mindíg eszembe jut az én drága Nagytatám, akire mindig mérhetetlen szeretettel gondolok. Arra gondoltam, hogy nyitnék egy "Kipróbált Vánczás receptek" blokkot is a blogomban, mit szólnátok hozzá?